Ez a bejegyzés elég régen megszületett a fejemben. Egyre többet találkozom olyan kerdésekkel, hogy mit csináljak a tini gyerek arcával. Mivel nekem van egy kamasz fiam, eléggé érintett vagyok a témában.
Nem egy egyszerű feladat főleg fiúk esetében. Azert lássuk be a lányok ebben a korban már talán jobban odafigyelnek magukra, na de a fiúk :(
-
ritkán sem mosnak jól arcot (tisztelet a kivételnek)
-
tombolnak a hormonjaik
-
koszos kézzel vakarásszák a pattanásaikat, és még bőven sorolhatnám...
Mi konkrétan eljutott már egy elég vészes fázisba, amikor már sajnos maradandónak tűnő foltok tarkítják gyermekem arcát. Rengetek könyörgés, kioktatás árán eljutottunk oda, hogy talán belátta végre, hogy ez nem lesz így jó.
Az első körünk természetesen a bőrgyógyász volt, ahol kapott gyógyszert és krémet is. Igen hamar jelentkeztek is a csodás mellékhatások. Nagyon durván fényérzékeny lett a gyermek, mellé társult még csontfájdalom is. Mondhatom nagyon megijedtem, abba is hagytuk az egészet.
Ezen rémes tapasztalatok után döntöttem úgy, hogy majd Anya megoldja.
(Ettől függetlenül azt javaslom mindenképpen, ha nagy a probléma keressünk fel egy JÓ bőrgyógyászt, de ha nincs belsőszervi probléma abszolút nem gondolnám, hogy gyógyszerrel kellene tömnünk a gyereket.)
Összeraktam egy minimál rutint. Nem lehet őket több termékkel leterhelni (nem is szükséges), mert ez is nagy szó ha megcsinálják.
Eleinte rendszeresen ott álltam mellette, ma már eljutottunk arra a szintre, hogy egyedül is megcsinálja.
Érdekesség: 21 nap kell, hogy egy tevékenység megszokássá váljon.
visszakanyarodva,
-
a legfontosabb lépés, ahogy nálunk felnőtteknél is az alapos arctisztítás. Bizony, ha nem megy meg kell tanítani. Eleinte félig “szappanos” volt a Drágám arca amikor már nyúlt volna a törölközőért :)
-
ebből következik a második legfontosabb dolog a saját arctörlőkendő, amit nem árt egy héten kétszer ki mosni
