1. Mivel a kémiai hámlasztók a bőr pH-jánál savasabb pH-n működnek, a felkenésük után érdemes várni egy kicsit. 20 percet szoktak javasolni. Ennyi idő alatt a savaknak van ideje dolgozni, közben pedig a bőr felszínének pH-ja visszaáll a normálisra. Ekkor lehet folytatni az arcápolást. A várakozási idő betartása miatt tehát inkább az esti rutinba érdemes beépíteni a hámlasztást.

2. Mivel a kémiai hámlasztók elvékonyítják a bőrt, az fényérzékenyebbé válik. Vagyis a reggeli indulás előtt nem lenne túl szerencsés hámlasztani. (Más téma, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a C-vitaminos szérumokat viszont reggel érdemes használni, mert megtámogatják a fényvédő hatását, és ennyi savat nem jó egymás után kenni a bőrre, vagyis többet ártana, mint használna.

Kezdetben enyhe bizsergés, égető érzés is előfordulhat. Ha ezek a tünetek 5 perc elteltével sem csökkennek, langyos vízzel mosd le!

Mindenképpen használj fényvédőt a rá következő reggel!

Kezdetben csak heti hegyszer használd, majd áttérhetsz heti 2-3 alkalomra is, igénytől függően.

Használata után érdemes valamilyen bőrtápláló esszenciát, vagy arcmaszkot is használni. Semmi esetre se használj más hámlasztó terméket egyazon napon.

A kémiai hámlasztók két nagy csoportra oszlanak:

BHA hámlasztók (Beta Hydroxy Acid): a nagykönyv szerint zsíros, mitesszeres, pattanásos bőrre a szalicil sav való, merthogy az zsírban oldódó és képes a pórusokba bejutni, és a pórusokat is megtisztítani az elhalt hámsejtektől. A BHA-val Salycilic Acid néven találkozhatunk az INCI listákon, azonban attól, hogy szerepel ez az összetevő a krémünkben még nem feltétlen jelenti azt, hogy valóban hámlasztó krémre tettünk szert. A BHA az exfoliáló tulajdonságát ugyanis csak savas közegben őrzi meg, a krémnek 3-4 között ph értéken kell lennie ahhoz, hogy a benne lévő szalicil sav hatásosan hámlasszon, a koncentrációnak pedig 0.5-2 % közöttinek kell lennie.

AHA hámlasztók (Alpha Hydroxy Acid): a nagykönyv szerint az AHA-k a szárazabb bőrre valók, vízben oldódnak és jobban a felszínt hámlasztják, nem pedig a pórusok mélyét. A leggyakrabban használt AHA a glikolsav, mely azon túl hogy hámlaszt, hatásos anit-aging összetevő is, mely serkenti a kollagén termelést. Az AHA-k szintén csak savas közegben, 3-4 közötti ph értéken hatásosak, és általában 5-15% közötti koncentrációban használtak.

AHA vagy a BHA?

Bár az AHA és a BHA savak is hámlasztják a bőrt, eléggé máshogy működnek: A BHA zsírban oldódó, bemegy a pórusokba és azok "belsejében" hámlaszt, így az elsősorban a zsíros, tág pórusú, pattanásos bőrre javasolt.

Az AHA savak vízben oldódónak, és jobban a felszínen működnek. Száraz, fakó bőrre, hegek eltüntetésére tehát az AHA a jobb.

Akár kombinálnám a kettőt, merthogy azt is nyugodtan lehet (persze ésszel kell csinálni és nem túlhámlasztani).

Látványosabb eredmény?

Az otthoni kémiai hámlasztás viszonylag hamar (első hetekben), szemmel láthatóan javít a bőrképen. Elvileg előfordulhat egy kezdeti rosszabbodás ("tisztulás"), de ez csak keveseknél van. Viszont a komolyabb dolgokhoz sajnos idő kell. Pattanások legyőzése, hegek elhalványítása sok hónapba is beletelhet. Hirtelen és látványos eredményt ilyen téren csak az orvosi kémiai hámlasztástól várhatunk.

Mire érdemes odafigyelnem?

Amit még nem írtam, és érdemes figyelni, hogy a hámlasztók, csak bizonyos ph értéken működnek, így miután bekentük az arcunkat érdemes várni kb fél órát (elvileg ennyi idő alatt a bőr visszatér magától a normál ph értékére), mielőtt bármi mást rákenünk. Ezért is és a nap miatt is este érdemes hámlasztani, és nem reggel.

A C-vitamin, Aha és a Bha jobban működik, ha előtte alacsony PH értékű tonikot használunk.

Kicsit más, de fontos lehet

• C-vitamin: reggeli rutin / fényvédő hatása miatt/

• Hámlasztó: esti rutin /fényérzékenyítő hatása miatt/ hámlasztó előtt jó előkészíteni a bőrt alacsony ph értékű tonikkal

• Retinol: esti rutin /ne a hámlasztóval egy napon egyik este egyiket, másik este másikat/